Jelzáloghitel
A jelzáloghitel a reálhitelek egy fajtája, amibe beletartozik még a cessziós hitel valamint a lombardhitel. Ennek a hitelnek a felvételekor a zálogba vétel csak képletes, mert a bank csak egy jelzálogbejegyzést tesz a telekkönyvi hivatalnál. A Jelzáloghitelt alapvetően hosszúlejáratú hitelezéskor alkalmazzák, és a hitelfedezet általában a hitelt kérvényező valamilyen ingatlanja.
A Jelzáloghitel eredeti rendszere szerint az igénylő egy biztosítékként szolgáló ingatlant tesz zálogba, és ha képtelen a hitel visszafizetésére, akkor a bank ezt az ingatlant adja el és az igénylő hitelhátralékát tartja meg, de a különbözetet visszafizeti az igénylőnek. Viszont a mai jelzáloghitelek nem teljesen így működnek. Itt a bank arra az ingatlanra terheli a jelzálogot, amelynek a megvásárlásához hitelt adott. A földhivatali nyilvántartásba jegyzik be a jelzálogjogot, és amíg ez nem történik meg a bank nem kezdi el a folyósítást, és persze ezzel befolyásolják a hitelfelvétel idejét is.
Ebből adódóan kétféle hitelt különböztetünk meg: az egyik az általános jelzáloghitel, itt a zálog valóban csak egy biztosíték, és a kért hitel bármire felhasználható.
A másik fajtája pedig a lakásfinanszírozáshoz kapcsolódó jelzáloghitel. Itt a bank biztosítéka az az ingatlan, amit az ügyfél meg akar vásárolni, tehát ahol lakni fog. Ebben az esetben a bankoknál az ingatlan piaci értékénél kisebb hitelfedezeti értéket határoznak, a saját biztonságuk érdekében. A hitel értéke szabályok szerint 60-70%-a az ingatlan árának, de mivel a hitelfedezeti érték kevesebb, mint a piaci, ez csak 50-60%-át teszi ki a teljes vételárnak.
Ugyanakkor a család havi jövedelmének egyharmadát nem nagyon haladhatja meg a hitel havi törlesztő részlete. Tehát igencsak behatárolt a hitelfelvételi lehetőség. Viszont jó hírként szolgál, hogy nálunk is kezd fölfelé haladni a hitelezési limit abba az irányba, ami a fejlett piacgazdaságokban megszokott méretű, körülbelül 90-95 %. Viszont most is vannak tényezők, amik növelik a vételárrész mértékét. Ezek közé tartozik az például, ha a felvevő állása vagy éppen képzettségi foka növekedő jövedelmet ígér, vagy ha több ingatlant is le tud kötni zálogba, mondjuk egy másik lakást, a megvásárolni kívánt mellett.
De szintén növeli a felvehető összeg nagyságát, ha a vásárolni kívánt ingatlan értékét magasabbnak becsülik hosszú távra. Mivel a törlesztés folyamán csökken a bank „tulajdonrésze” az ingatlanban, ezért mindig többet ér az adott lakás a törlesztő részletek összességénél, persze ehhez az is szükséges, hogy a lakást üresen lehessen eladni. Ez az egyik oka, hogy a jelzáloghitel lakásfinanszírozáshoz kapcsolódó hitelénél alacsony a hitelezési arány, miután a lakott lakások árát jelentősen, akár 50%-al csökkenti, az üres lakásokénál. Erre is van persze egy majdnem mindenhol bevett gyakorlat, amikor fizetésképtelenné válik az igénylő, akkor az önkormányzatok által fenntartott bérlakásba költözhet, de az is előfordul, hogy maga a bank ajánl egy kisebb értékű ingatlant.
